KulturSzalon

Ügyeletes trollom vendéglátóipari főiskolát végzett, Budapest mellett egy alvóvárosban lakik, és az ország leghíresebb gimnáziumában érettségizett. Három énjét mutatta meg. Az egyikben ókori bölcselő nevét vette föl, a másikban a férfi nemi szerv népies változatát párosította a bal jelzővel, a harmadikban pedig a női nemi szerv ellenőrzésére adta a fejét. Mostanában piócaként tapad rám.

 

A blogszférában mindig akadnak persze piócák, akik előbb-utóbb más gazdatestre tapadnak. Az említett úr egyelőre kitart, és a Van-e ellenzéki túlsúly a médiában? című bejegyzésemhez ötször szólt hozzá. Ezúttal sem szolgált érvekkel, tényekkel, forrásokkal. Helyettük inkább a kormánypárti sajtóból ismert toposzt ismételgette a megyei sajtóról: „A korábbi állami tulajdonban lévő lapokat úgy privatizálták, hogy a főszerkesztők (akiknek politikai kötődése nyilvánvaló volt), tíz évig nem válthatók le.” A szakirodalomban leggyakrabban idézett dolgozatom ama interjú, amelyet 1999-nen készítettem az MSZP hajdani pénztárnokával, aki kulisszatitkokkal is traktált. Más közreműködőkkel szinténs beszélgettem, és gyökeresen más történet rajzolódott ki előttem.

 

A legatyásodott szocialisták pénzhez akartak jutni, a külföldi vevők versenyeztetése pedig azzal járt, hogy a médiacégek megbízottjai egymásra licitáltak a megyei napilapok szerkesztőségeiben. Csodálkoznék, ha kiderülne, hogy összedugták a fejüket, és közösen fogadták volna el az eladó soha sehol nem dokumentált szándékát, miszerint meg kéne hosszabbítani a hozzá húzó főszerkesztők mandátumát. Azokat az újságírókat, akiket egyébként a rendszerváltáskor többnyire a saját kollégáik váltottak le. Bár volt köztük olyan, akit néhány hónap múlva visszahívtak, mert róla legalább tudták, hogy képes nyereséges lapot csinálni.

 

De ha lett volna is az idézetben taglalt elképzelése az MSZP-nek (amire nincs adat), akkor az első Orbán-kormány idején épp lejárt volna a bűvös tíz év. Csakhogy a Fidesz nem szorgalmazta a tömeges főszerkesztő-cserét. Ami a harmadik Orbán-kormány idején következett be, amidőn a miniszterelnök fölvásároltatta a megyei sajtót, és leváltatta a negyvenes főszerkesztőket. Orbán Viktor tehát nem az állítólag Kádár-korszakból örökölt főszerkesztőket távolíttatta el, hanem azokat az újságírókat, akik a rendszerváltáskor érettségiztek, és szerkesztői-publicisztikai tevékenységük abban is megnyilvánult, hogy mindkét politikai oldalt bírálták - ha azok rászolgáltak a kritikára.