Jelenlegi hely
Kinek készült a médiatörvény?
2012. június 3. 12.35 | zoldi.laszlo
Figyelemre méltó vita uralja a Magyar Narancs utolsó lapjait, két médiajogász huzakodik egymással. Egy héttel ezelőtt Koltay András fejtette ki álláspontját a hatályos médiatörvényről. Tudni érdemes róla, hogy a Médiatanács tagja, s noha nem veri dobra, köze lehet a médiatörvény megszövegezéséhez is. Egyébként docens a piliscsabai egyetemen. Ellenfele, Polyák Gábor szintén docens, igaz, a pécsi egyetemen. Ő is harminc és negyven közötti, és az eggyel korábbi kormányzás idején majdnem elnöke lett az akkor még ORTT nevű médiahatóságnak.
Koltay védi a mundér becsületét, Polyák tagadja, és a régi médiatörvényben lát jövőbe mutató elemeket. Én rossznak tartom az 1995-os és a 2010-es médiatörvényt is, mert a politikai elit kényszerzubbonyát húzza a nyilvánosságra, bár az utóbbi brutálisabban, mint az előbbi. Azt azonban elfogadom a pécsi docens okfejtéséből, hogy „Ha a médiapolitika célja valóban a médiafogyasztók hatékonyabb védelme lenne, akkor a tilalmak és előírások szaporítása helyett a tudatos médiafogyasztást kellene fejleszteni.” Az a benyomásom, hogy a hatályos jogszabály önmaguktól óvná az ifjú és gyanútlan nézőket-hallgatókat-olvasókat, másrészt a funkcionális analfabéta felnőtteket - mármint az ’indokolatlan’ kíváncsiságuktól és az igénytelenségüktől. Eme atyáskodó felfogás szerint ugyanis a médiafogyasztóknak csak azt kell tudniuk, amit a hatalmi eszközként kezelt médiumok az orrukra kötnek.
Bevallom, hogy az idén még nem rágtam át magam a médiatörvény kásahegyén. Várom, hogy végre kikristályosodjon, amire a módosítgatások közepette alig van remény. Amikor utoljára böngésztem a terjedelmes irományt, a digitális keresőprogram révén megnéztem, hogy két kulcsszó hányszor fordul elő benne. A tájékoztatás, ugye, azt jelenti, hogy a hatalom ezerrel nyomja azokat az információkat, amelyeket fontosnak vél a választópolgárok meggyőzése szempontjából. A tájékozódás pedig azt, hogy a választópolgár azért válik tudatossá, mert sokféle forrásból szerzi az átgondolt, megfontolt vélemény kialakításához szükséges információkat. A strigulázás eredménye meghökkentő: a jelenlegi médiatörvényben hetvenszer találkoztam a tájékoztatás és ötször a tájékozódás kifejezéssel. Nem valószínű, hogy a részletkérdések módosítása nyomán lényegesen változott volna az arány.
