Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Diplomások előnyben

A fényképen mosolygós lány áll az ismerős épület előtt, amelyben újságírást tanítottam. A diplomáját szombaton vette át, és örül neki. Vajon mi a csudát keres az idei tanévzárón, amikor tavaly végzett?
Kirajzolódik előttem a sorsa. Faluról érkezett a főiskolára, jól tanult, szorgalmasnak bizonyult. Egyszer elmesélte, hogy háromévnyi tanulás után aligha lesz meg a diplomája, de ha nem akarja elhanyagolni a szakdolgozatát, akkor el kell halasztani a középfokú nyelvvizsgáját. Beéri a főiskola elvégzését igazoló abszolutóriummal. A következő évben viszont megtanul annyira angolul, hogy ne legyen gond a középfokúval. És lám, némi késéssel ugyan, de eltöltheti a jól végzett munka öröme.
Empatikusan kezelem ezeket a sorsokat. Tanítottam a szombathelyi, a székesfehérvári, az egri, a nyíregyházi főiskolán, és talán senki sem bántódik meg a vezetők közül, ha rögzítem, hogy nem föltétlenül az érettségizettek krémjéből válogathatnak. A jelentkezők között rengeteg az olyan diák, akit otthon nem az idegen nyelv tanulására ösztökéltek, ennek ellenére sokan mégis úgy veszik át a diplomát, hogy előtte megszerzik a középfokút is. De mennyien? Vajon milyenek az arányok?
Olvasom a Dunaújvárosi Hírlapban, hogy szombaton, a helybéli főiskolán 130 végzős hallgatónak adták át a diplomáját. A tudósító megemlékezik a búcsúzó rektorról is, azt azonban szemérmesen elhallgatja, hogy hányan nem vehették át a diplomát. Csupán az alcím árulkodik a siralmas helyzetről: „A végzettek jelentős része nyelvvizsga hiányában nem kapott oklevelet”. Ha ’jelentős része’, akkor többen lehettek 130-nál. Amin azért nem csodálkoznék, mert a főiskolákon negyven és hatvan százalék között van azoknak a száma, akik tanulmányaik előtt vagy alatt nem tettek szert arra a fránya középfokúra.
A Napló című újságban pedig azt olvasom, hogy a veszprémi egyetem modern filológiai és társadalomtudományi karán „az idén 236-an kaptak diplomát, 58-an igazolólapot”. Vagyis a bölcsészkaron, amely sokkal inkább vonzza a nemzetközi kitekintésre áhítozókat, minden negyedik hallgatónak hiányzik a középfokúja. Ezen már csak el kéne gondolkodniuk azoknak, akiknek nem csupán az a dolguk, hogy beleérezzék magukat a hátrányos helyzetű diákok sorsába. Az is, hogy megteremtsék a nyelvtanulás intézményes feltételeit.