KulturSzalon

 

Kedvesen a szememre hányta, hogy amióta a Klubháló nevű portálon megszűnt a hozzá hasonló diák-újságírók foglalkoztatása, kétszer is írtam ugyan a rovatok utóolvasottságáról, most azonban, hogy lejárt az egy esztendő, elfeledkeztem az egészről. Holott neki az is dolga, hogy javasolja a főnökének, hol érdemes hirdetnie a cégüknek: a digitális vagy a nyomtatott sajtóban. Azt hiszem, kezd körvonalazódni a válasz. A portálok olvasottságból fakadó hirdetési bevétele kevesebb, mint amennyi bevételt veszít a nyomtatott sajtó azzal, hogy az előfizetői tömegesen igazolnak át az ingyenesen internetezők táborába. 

 

Egyébként csakugyan megfeledkeztem a klubhálós cikkek jubileumi méricskéléséről. Ma reggel viszont megnéztem az adatokat abban a három rovatban, amelyeket szóba hozott a marketinges tanítványom. Szívéhez nőtt a Pályakezdők fóruma, amelybe annak idején gyakran írt, a CzeNaSav elnevezésű diákblog, amelyben három főiskolás: Czehelszki Levente, Nagy Zsófia és Sándor Alexandra Valéria váltotta egymást, és megemlítette az én Médianaplómat is. Nos, a diák-újságírók fórumát 2011 júniusában 1736-an olvasták, a diákblogot 2186-an, a Médianaplót pedig 2614-en. Azóta tizenkét hónap telt el, és az utólagos érdeklődés számomra is meglepő módon alakult. A diákfórumot újabb 13153-an böngészték a világhálón, a diákblogot 13820-an, a médiajegyzeteket 15115-en. 

 

Ha ezeket a számokat a szökőév miatt 366-tal osztjuk el, akkor az jön ki, hogy a tavaly júniusban megjelent diákjegyzetekre napi átlagban 36-an kerestek rá az interneten, a diákblogokra 38-an, a médiajegyzetekre pedig 42-en. E digitális szolgáltatással a nyomtatott sajtó inkább csak szórványosan kecsegtet, és a könyvtárba kevesen ülnek be, hogy lapozgassák a bekötött évfolyamokat. Remélem, persze, hogy az újságok nincsenek halálra ítélve, mindazonáltal az iménti számsor arról árulkodik, hogy legalábbis a pótlólagos olvasásban nem versenyezhetnek a digitális sajtóval. Már sejtem is, hogy a marketinges tanítványom mit javasol majd a főnökének.