KulturSzalon

Egy életre megjegyeztem Gyarmati Béla születésnapját. Pontosan fél évszázaddal előzte meg Zsuzsi lányomat, tehát ma 77 esztendős. Reggel már beszéltünk telefonon, miskolci kollégámat és barátomat igyekeztem az elsők között köszönteni. Cserépfalui házában értem utol, tavasztól őszig itt írja a cikkeit és a könyveit. Amióta nyugdíjba vonult, több kötete jelent meg, mint amennyit újságíró korában adott közre. Leginkább kétszáz oldalnyi kisregények, és színházi témájúak.
 
Béla a nagy triász oszlopos tagja. A debreceni Bényei Józseffel és a szegedi Nikolényi Istvánnal együtt irodalmi vénával megáldott hírlapíró, akinek szíve csücske a színház. S mert rovatvezetőként nehezebb volt egyben tartani az izgága kulturális újságírókat, mint egy zsáknyi bolhát, pályájuk emelkedő szakaszában mindhárman habozás nélkül vállalkoztak a színigazgatásra. Gyarmati Béla kifogta a miskolci társulat egyik csúcskorszakát, a miskolci társulat pedig kifogta Gyarmati Bélát. Amikor leköszönt, akkor sem szakadt el szeretett teátrumától - óriási gyűjtőmunkával létrehozta a színházi múzeumot. Mostanában pedig kisregényekben örökíti meg a jellegzetes művészfigurákat, például a primadonnát és a hősszerelmest, akikben még én is ráismerek egy-egy miskolci színészre, noha nem vagyok odavalósi.
 
Azt már kevesebben tudják a szerzőről, hogy ő az úgynevezett szocialista bulvár egyik megteremtője. 1969-ben néhányad magával alapította a Déli Hírlapot, amely épp úgy délben jelent meg, mint fővárosi bátyja, az Esti Hírlap. Az adott nekik értelmet, hogy a reggeli újságoknak este tízkor volt a lapzártájuk, és ami ország-, sőt világszerte éjjel történt, már nem kerülhetett be a másnap reggeli újságba. A Kádár-korszakban erre találták ki a déli lapot, amelynek munkatársai összegyűjtötték, és könnyed stílusban feldolgozták az éjszakai információkat (lapzárta délelőtt kilenckor). Eme újságtípus fölött eljárt az idő, mert az internet jóvoltából folyamatosan (online) olvashatjuk a híreket. A Gyarmati típusú újságírók fölött azonban nem járt el az idő, mert képesek megérzékíteni azt a hangulatot, amely nekem nagyon hiányzik a sorjázó gyorshírek közül.
 
Amikor csak tehettem, kértem tőle kéziratot. Az eddigi utolsót a Klubháló digitális portál számára, honoráriummal „természetesen” nem kecsegtethettem. Beéri talán az olvasók fizetségével, akik a perecesiekről írott riportjára, a Bányamécsesre 4845-ször kattintottak.