Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Nyomul-e a nyomtatás?

Tegnap délután a Digitalexpón időztem. A nyomdaipari kiállítást az idén is a Népstadion oldalához simuló Syma-csarnokban rendezték. Szakmai kíváncsiságból mentem el, izgalmasnak ígérkezett ugyanis a nyomtatott sajtó létjogosultságáról, jövőbeli esélyeiről tervezett vita.
Korábban érkeztem, és a széken találtam egy lapot, amelyen a szervezők nevében Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára fejtegette, hogy élesedik a harc a nyomtatott és az elektronikus médiumok között. Van benne valami, bár én másként értelmezem a kétségtelen összezördülést. A rendszerváltás után idetelepült külföldi befektetők leginkább újságokat vásároltak, majd a nyomtatott sajtó nyereségéből hozták létre a digitális változatot. Ahogy elnézem, mostanra már a trend is kezd kirajzolódni: az idősebb olvasók kedvéért szinten tartják az elhalásra ítélt lapokat, és egyre több digitális felületen fölözik le a hirdetési bevételeket.
Ebben az összefüggésben még nem ismerem a legfrissebb hazai adatokat, tegnap azonban a Print Power (a nyomtatás ereje vagy talán inkább befolyása) elnevezésű nemzetközi kampány mozgatója, Frank Leerkotte két figyelemre méltó számmal lepett meg bennünket. A reklámköltésből tavaly világszerte 160 milliárd dollárra rúgott az újságok részesedése, ami a reklámtorta 32 százalékot hasította ki. Vagyis minden dollárból 32 centre még mindig a lapkiadók tettek szert. 2015-re viszont azt jövendölik a médiakutatók, hogy a nyomtatott sajtó részesedése 29 százalékra esik vissza, mindazonáltal 180 milliárd dollárra növekszik. Nocsak. Hogy is van ez?
Egész felnőtt életemet újságszerkesztőségekben töltöttem. Most akkor bánkódjak azon, hogy szűkebb érdeklődési köröm csökkenő arányban veszi ki részét a reklámbevételekből? Vagy örüljek, hogy ennek ellenére húszmilliárd dollárral több pénzhez juthat, amiből ismét vonzóvá varázsolhatja a lapokat? Mi másra való az egyelőre tizenhárom európai országra kiterjedő kampány, ha nem arra, hogy érveljen a nyomtatott sajtó jövője mellett? Máskülönben a tavalyi 160 milliárd dollár tegnapi árfolyamon harmincötször ezermilliárd forintnak felel meg, a 180 milliárd pedig csaknem negyvenszer ezermilliárdnak. De hogy érzékelhető legyen, milyen hatalmas összegről van szó, nemzeti össztermékünk, az úgynevezett GDP tavaly huszonhétszer ezermilliárd forintot ért.