Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Oldalkocsis újság
2012. július 4. 13.54 | zoldi.laszlo
Pályakezdőként néhány évig az ifjúsági sajtóban dolgoztam, és kitűnő szakemberekkel ismerkedtem meg. Kiemelném közülük Várhelyi Tamást, a Delta, Tiszai Lászlót, a Füles és Szűcs Józsefet, az Ezermester főszerkesztőjét. Régi vágású újságíróként is azért maradtak a posztjukon, mert lapjaik ideológiai szempontból nem sok vizet zavartak. A szakmát viszont nagyon meg lehetett tanulni tőlük.
Mindez onnan jutott eszembe, hogy Köves József, a közismert könyvkiadó tegnap föltett egy fényképet a Facebook üzenőfalára. Rajta viharkabátos, svájcisapkás, elszánt tekintetű férfi. Ül az OC 238-as rendszámú motorkerékpáron, az oldalkocsiban szemlátomást újságkötegek. Békési Magdolna így kommentálta az ütött-kopott jármű látványát: „Jéééé! Ezzel szállították az újságos standokhoz.” Igen, ezzel, de kedves Magdolna, nem föltétlenül a standokhoz.
Szűcs Jóska bácsi a múlt század hetvenes éveiben elmesélte, hogy a harmincas évek elején végzett a budapesti bölcsészkaron. Nem kapott tanári állást, ezért jelentkezett az ÁDOB-nál, az Állástalan Diplomások Országos Bizottságánál. Az érdekvédelmi szervezet kiközvetítette Az Est-lapok kiadóhivatalához. Ott segítettek neki bérelni egy oldalkocsis motorkerékpárt, ő pedig vásárolt egy viharkabátot, és a fejébe húzott egy svájcisapkát. Hajnalonként odaállt a nyomda oldalához, a csúszda alá. A széles alumíniumlapra szétvágott zsákvásznat helyeztek, hogy fékezze a súlyos bála zuhanását, de a vállán így is nagyot ütött a terjedelmes újságköteg. Csaknem fél évtizeden át abból élt, hogy Kecskemétre szállította Az Est-lapokat. De nem a standokhoz, hanem egy központi lerakodóhelyre, ahonnan pikolófiúk vitték tovább az újságokat a helybéli kávéházakba.
Lehetséges, persze, hogy Köves Jóska fotója gyerekkorunkban, az ötvenes években készült. Akkor talán már nem munkanélküli diplomások hordták ki a lapokat, bár valamilyen úton-módon csak eljutottak a standokra is. Éppen Kecskeméten éltünk, és reggelenként az apámtól kaptam egy forintot, ebből fizettem hetven fillért az Esti Hírlapért a Cifrapalotával szembeni újságosnál. A Budapesten dél körül megjelent „szocialista bulvár” délután négy tájban érkezett a 84 kilométernyire lévő városba, és kellett még vagy fél óra, hogy minden standon feltűnhessen. A harminc fillért egyébként megtarthattam. Három darab, fogba ragadó stollverket lehetett venni belőle.