Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
SaNyi, a választ váró választó
2012. szeptember 5. 12.20 | zoldi.laszlo
Doros Judit, a Népszabadság észak-magyarországi tudósítója arról írt ma, hogy az egri önkormányzat megunta a helybéliek okvetetlenkedését, és eltörölte az állampolgári felszólalás intézményét. A városi testület ülésére továbbra is beülhetnek az érdeklődők, de a napirend megtárgyalása után nem kérdezhetnek. Lám, újabb pofont kapott a közéleti demokrácia.
Tágítanám a kört. A túlnyomórészt jobboldali többségű önkormányzati testületek máshol is befogták a kérdező polgárok száját. Csakhogy amikor a baloldaliak voltak többségben, őket is idegesítette a kotnyeleskedés, legföljebb nem nyíltan hallgattatták el a vox populi-t, a nép hangját. Az egyik szocialista polgármester például délutánra tette az ülést, és a napirendi pontok megvitatását elhúzta késő estig. Utána kérdezhettek a karzaton ülő közönség soraiból, ha még nem mentek haza. Az elhallgattatás tehát nem föltétlenül pártfüggő jelenség, az éppen hatalomban lévőket minősíti.
Tételezzük fel, hogy az egri intézkedésben van egy csöppnyi realitás: a városból jöttek nem a legkulturáltabb hangnemben kérték számon a helyi hatalom képviselőit. De ha így van, akkor vajon nem a hozzászólások minőségén kellett volna javítani? Erre találtunk ki egy új érettségi tantárgyat. Abból indultunk ki, hogy a diákokat meg kéne tanítani a nyilvános kérdezés műfajára, az interpellációra. Hadd bírhassák indoklásra a szaktanárt, az osztályfőnököt, az iskolaigazgatót, érettségi után az önkormányzati képviselőt, esetleg a minisztert, sőt, uram bocsá’: a miniszterelnököt is. Azóta a Magyar Lapkiadók Egyesülete pénzéből médiatanárokat készítettünk föl az új tantárgy oktatására. A csillaghegyi táborban egy szegedi tanárnő mindjárt el is nevezte a Sajtó és Nyilvánosságot SaNyi-nak, amelyből az idén már ötszázan érettségiztek.
Mellesleg a nyilvános kérdezés műfajában az ’inter’ azt jelenti latinul, hogy között, közbe, a ’pellere’ meg azt, hogy lök, űz, hajt. Az interpellatio jelentése tehát félbeszakítás, átvitt értelemben szóbeli támadás. A választópolgár közbeszól, ellenvet, indoklásra kényszerít. Elismeri a hatalomban lévő jogát, hogy döntsön, a nyilvánosság révén azonban arra készteti, hogy számot adjon a döntéséről, magyarázza el a miérteket. Minél többen sajátítanánk el az interpellációt, annál kevésbé foghatnák be a szájunkat.