Jelenlegi hely
Többet szól keze, mint nyelve
2012. november 24. 15.22 | zoldi.laszlo
Tegnap este villanásnyi jelenetet kaptam el a tévéhíradókban. Miniszterelnökünk limuzinja megérkezik az Európai Unió brüsszeli központja elé. Az anyósülésről kiugrik egy civil ruhás, de katonás tartású férfi, és ajtót nyit Magyarország első emberének. Orbán Viktor nyugodtan, kimért mozdulattal, méltóságteljesen száll ki, majd lekezel a fogadóbizottság vezetőjével. Aztán az épület bejáratához indul. Snitt, már bent is van, és szembe ötlik, hogy zsebben a keze.
Így vonul végig az előcsarnokon, villognak a vakuk, berregnek a kamerák. Nem látni a másik kezét, amely talán szintén a zsebében landolt. Ha mindkét kezét zsebre vágta volna, azt mérhetetlen udvariatlanságnak tartanám. Ha viszont csupán az egyiket, akkor is van min tűnődni. Filmkritikusként sok fesztiválon jártam, és megfigyeltem a vörös szőnyegen közlekedő férfisztárokat. A politikainál lazább filmvilágban sosem tűnt föl színész zsebre dugott kézzel. Vajon a magyar miniszterelnökből mi válthatta ki a diplomáciában végképp szokatlan megnyilvánulást?
Így fejezte ki lesújtó véleményét az uniós csúcstalálkozóról, ahol Magyarországot megfosztották volna a 2014-2020 közötti támogatás harminc százalékától, cirka kétezer milliárd forinttól? (Akkor még nem tudhatta, hogy a kollégái végül is elhalasztják a döntést.) Vagy a zsebre vágott kéz korántsem tudatos szerepjáték volt, hanem az itthon élvezett teljhatalom brüsszeli kivetülése? Vagy egyszerűen csak nem tudott mit kezdeni a kezével, és a munkatársai elfelejtettek markába nyomni egy dossziét, esetleg elegáns irattáskát, benne létfontosságú államügyekkel?
