KulturSzalon

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve, 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon. Irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, képzőművészeti kiállításokkal tisztelgünk a magyar líra előtt.

„Akár meg is fordíthatnánk a két dátumot: József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak „jó költő”-ként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló – ezért gyakran félreértett –, posztumusz fölfedezett zseni, akinek életútját kisgyermekkora óta váratlan veszteségek, lelki traumák, különös fordulatok szegélyezték –, s aki egyéni szenvedéseiből egyetemes érvényű költészetet teremtett." - olvashatjuk a Nemzeti Évfordulók Titkárságának honlapján.

József Attila születése előtt öt évvel, szintén április 11.-én született Márai Sándor. Életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott, 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek az eszményeknek hangot adjon műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

A Duna Televízió méltóan megemlékezik Márai Sándorról, Márai - nap című programsorozatával ma este.

16.20 A SZABADSÁG KESERŰ ÍZE - MÁRAI SÁNDOR ÉS NÁPOLY   '52
Magyar Dokumentumfilm, 2011

Rendező:  Gilberto Martinelli
Forgatókönyvíró:  Boldizsár Krisztina (eredeti szövegforrás)
Zene:  Andrea Ridolfi, Vito Abbonato
Operatőr:  Giancarlo Leggeri
A portréfilm azt igyekszik bemutatni, hogy Márai miképpen próbált otthonra lelni önkéntes emigrációja első állomásán, Nápolyban. Követi azokat a helyeket, melyekben leginkább kedvenc budapesti helyszíneire ismert: a Rózsadombra, a Margitszigetre. Márai az önkéntes emigráció vállalásával tiltakozott a szovjet megszállás ellen. A II. világháború után nagy szegénységben élő, de nemes lelkű, emberséges nápolyiak iránti szeretetéről vallott az olasz nyelven 2010 karácsonyán megjelent San Gennaro vére című regényében, a Naplókban pedig aprólékos képet rajzolt a korabeli városról. " Ez a három és fél év Itáliában, a Posilliopon életem legnagyobb ajándéka volt. Mindent szerettem itt, és tudtam, hogy a maguk módján ők, a dél-olaszok is elfogadtak engem."
Köztudott, hogy Márai Sándor napjaink legismertebb és legnépszerűbb magyar írója Olaszországban. Regényeit óriási példányszámban adják ki, a hatalmas sikernek köszönhetően lassan szinte teljes életműve elérhetővé válik az ottani olvasók számára.
A film megismerteti a nézővel Márai ottani életének helyszíneit, megszólaltatja a még élő szomszédokat, ismerősöket, barátokat. A művekből vett részletek segítségével megidézi a nápolyiakhoz fűződő szeretetteljes kapcsolatát. A képet interjúk és korabeli archív felvételek teszik teljessé.
 

21.05 KALAND   '84
Magyar Játékfilm

Rendező:  Sipos József
Forgatókönyvíró:  Gózon Francisco, Sipos József
Zene:  Berkes Gábor
Operatőr:  Gózon Francisco
Szereplők:  Gerd Böckmann (Kádár professzor), Marozsán Erika (Anna), Csányi Sándor (Zoltán doktor), Eperjes Károly (Szekeres doktor), Törőcsik Mari (Nono), Nagy-Kálózy Eszter (Olga grófnő)
Márai Sándor újabb nagysikerű művét filmesítették meg. Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres. Karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna pedig irigylésre méltóan gyönyörű. Tökéletes élete épp azon a napon hullik darabjaira, amikor kinevezik a legnevesebb klinika vezetőjévé. A professzor nem is sejti, hogy amíg őt ünneplik, addig hűségesnek hitt kollégája, fogadott fia, Zoltán doktor, szökésre készül aprofesszor feleségével, Annával. Az ígéretes kaland azonban váratlan fordulatot vesz. A professzor súlyos alkut köt a csábítóval, amely mind a három ember életét végérvényesen megváltoztatja...

22.35 MÁRAI NAPLÓI - ELŐADJA: BÁLINT ANDRÁS   '58
Magyar Művészeti műsor, 1995

Rendező:  Deák Krisztina
Operatőr:  Balog Gábor
Márai Sándor 1900. április 11-én született Kassán és 1989. február 21-én lett öngyilkos a kaliforniai San Diegóban. Ami a két dátum közé esik, az maga a XX. század.
 

0.40 BESZÉLŐ EMLÉKHÁZAK   '28
Magyar Ismeretterjesztő, 11. rész, 2001 - Márai Sándor emlékhelyei

Rendező:  Rudas Gábor
Operatőr:  Horváth Tamás
Szerkesztő:  R. Takács Olga
Márai Sándor (1900-1999) szülővárosában, Kassán van egy emlékszoba, amelyben életének főbb helyszíneiről válogattak össze néhány fontos dokumentumot. Budapesten kívül több európai országban élt, élete utolsó éveit pedig Amerikában, San Diegóban töltötte.

Forrás: jelesnapok.oszk.hu, wikipedia.hu, www.dunatv.hu/musor/musorujsag