Jelenlegi hely
Black Ice: Fekete föld
2017. december 28. 09.09 | laszlo.vezendi
Magyarország termő földjén,
kincs talaj, sarában várok én.
Aranykoronája a legdrágább,
szívhaza várva, táplál tovább.
Ebes fekete földjén ragadva,
süppedek az ég felé matatva.
kincs talaj, sarában várok én.
Aranykoronája a legdrágább,
szívhaza várva, táplál tovább.
Ebes fekete földjén ragadva,
süppedek az ég felé matatva.
Ostya lett betevő mindennapi,
vér s verejték, erő termelte ki.
Vetni kell majd aratni termést,
elboronálni mindent, a kezdés.
Ebes fekete földjén elhaladva,
emelkedésben múló test rabja.
Sáros vagyok tudom érdemem,
télen fagyott, a csizmám verem.
Vekni porció áldva cirógat ínyt,
emészt természet, dolgozva int.
Ebes fekete földjén magamban,
süllyedek oda lassan felmutatva.
Alultáplált lelkek szeretetéhsége,
áss bele, földöntúli láss szeretve.
Verni időkarót alap virgács a ma,
vető élet, ajándékát belül rejti fa.
Ebes fekete földjén fényt kiadva,
elmélkedésben csillagot kutatva.
áss bele, földöntúli láss szeretve.
Verni időkarót alap virgács a ma,
vető élet, ajándékát belül rejti fa.
Ebes fekete földjén fényt kiadva,
elmélkedésben csillagot kutatva.
