KulturSzalon

A tegnapi bejegyzésben a veterán Fidesz-politikus nagy visszhangú kijelentését vettem alapul. „A legrosszabb keresztény politika is jobb, mint a legjobb nem keresztény politika.” A mondást 1967. december 24-ig vezettem vissza, midőn Lukács Györggyel interjú jelent meg a Népszabadságban. Az agg filozófust visszavették az MSZMP-be, és valószínűleg e művelet záloga volt, hogy kifejtette: „A legrosszabb szocializmus is jobb, mint a legjobb kapitalizmus.”

 

Erre jegyezte meg egy álneves és művelt hozzászóló, hogy mintha Heinrich Böll is mondott volna valami hasonlót, de a kereszténységgel kapcsolatban. Feltételezését úgy értelmeztem, hogy Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke a Nobel-díjas írótól kölcsönözte a hajdani szállóigét. Találtam is egy Böll-mondást, miszerint „Die schlechteste christliche Gesellschaft ziehe ich noch tausendmal der besten heidnischen Gesellschaft vor.” Így fordítanám: ’A legrosszabb keresztény társadalmat is ezerszer többre tartom, mint a pogányt.’ 1976-ból származik, tehát későbbi keletű, mint Lukács György kijelentése.

 

A hozzászóló azonban talált egy másik Böll-idézetet. 1957-ben ezt állította a német író: „Selbst die allerschlechteste christliche Welt würde ich der besten heidnischen vorziehen.” Vagyis ’A legrosszabb keresztény világot is többre tartanám, mint a pogányt.’ Bár Böll 1967-ben még nem kapta meg a Nobel-díjat, ahhoz már elég ismert volt, hogy a német nyelvterületen otthonosan mozgó magyar filozófus értesülhessen a körülötte fodrozódó vitákról. Ezzel az elsőség kérdése alighanem el is dőlt. Van viszont még valami, ami fúrja az oldalamat. A német író mindkétszer a pogányságot állította szembe a kereszténységgel. Vajon miért?

 

A latin pagus falut jelent, a paganus pedig vidékit. Olyan embert, aki nem városban lakik, ahol már elterjedt a kereszténység. Azóta eltelt vagy másfél ezer év, és sokféle értelemben használták a pogány kifejezést. Jelentett nem keresztényt, ami egyszerű ténymegállapítás volt. De jelentett olyan embert is, aki hamis istenben hisz. Ez már értékítélet, a kereszténység felsőbbrendűsége. Ráadásul van olyan jelentése is, hogy vallástalan. Mivel magyarázható, hogy Kövér László, akinek stábja kétségkívül nemes forrásból merített, nem a pogány, hanem a nem keresztény jelzőt használta? Azt hiszem, túl egyszerű válasz, hogy közérthetőbben akart fogalmazni a Reformátusok Szárszói Konferenciáján.