Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Mi lesz a legjobb magyar riporterrel?
2019. október 13. 13.12 | zoldi.laszlo
Tanács István bejelentette a Facebookon, hogy fölmondott a Szabad Földnél. A főszerkesztő „csak” a lényeg átírását kérte. A bejelentéshez sokan szóltak hozzá. Az egyik - maga is szegedi újságíró, aki már mással keresi a kenyerét - azt fejtegette, hogy „Egy szakma most szűnt meg.” Még nem szűnt meg. de azért Pista ügye lakmuszpapír. Helyzete érzékelteti ama szakmabeliek sorsát is, akik vagy fölmondtak a szerkesztőségben, vagy az újdonsült kormánypárti tulajdonos mondott föl nekik.
Több százan vannak, köztük a tanítványaim is, akik 169 szerkesztőségben helyezkedtek el. Ha ma készítenénk róluk áttekintést, száz alá csökkenne az őket foglalkoztató redakciók száma. Arra tanítottam őket, hogy a témákat végig kell vinni, tekintet nélkül a pártpolitikai érdekekre. Ha erről beszéltem a szemináriumokon, a riporterek közül Tanács Istvánnal példálóztam. Az nem lepett meg, hogy épp most szűnt meg a munkája. A Népszabadság megszüntetése után a vidéki Magyarország legnépszerűbb hetilapjánál talált menedékre, miután azonban a ’18-as országgyűlési választás után a Magyar Nemzet ismét kormánylap lett, a belé olvasztott Magyar Idők főszerkesztője fölöslegessé vált. Megkapta a Szabad Földet, és csak idő kérdése volt, hogy útját állja a Tanács-riportok megjelenésének
Mi lesz azzal az újságíróval, akit egy jobboldali kollégánk így minősített: „A magyar sajtó legkiválóbb riportere nem mehet nyugdíjba.” Nos, idén áprilisban már nyugdíjba is ment, ahhoz viszont még túl fiatal, hogy szögre akassza a tollat. Vajon hívják-e a Népszavához, amelynek bővíteni kellene a tudósítói hálózatát? Rá lehetne bízni, mondjuk, a Simonka-ügyet, amelynek majd’ minden részletét ismeri, például azt is, hogy a Fidesz-politikus által létrehozott korrupciós hálózat szálai dél-magyarországi szocialista vállalkozókhoz is vezetnek. Vajon vállalja-é egy ilyen cikksorozat ódiumát a Népszava?
Tanács Istvánnak inkább könyvben kéne gondolkoznia. Mire befejeződik a Simonka-ügy bírósági tárgyalása, el is készülne. Amihez persze ösztöndíjra volna szüksége, nyugdíjból ugyanis nehéz előteremteni a riporteri munka költségeit. A washingtoni külügyminisztérium a magyar sajtónak 700 ezer dollárt szánt. S bár visszavonta az elképzelést, vannak még amerikai magánalapítványok, amelyek szem előtt tartják a valóságfeltáró újságírók támogatását. Az egyik el is küldte hozzánk a területileg illetékes munkatársát, a nyugat-balkáni rezidenst. Félő, hogy beáraztak bennünket.